A BUDAKESZI FŰZFA KUPA NYÍLT RÖPLABDA BAJNOKSÁG VERSENYSZABÁLYZATA


A JÁTÉK HELYE


Budakeszi Fűzfa és Munkácsy utcák közötti füves terület, a patak jobb oldali partjánál.

A JÁTÉKTERÜLET MÉRETEI ÉS FELSZÍNE

A játékpálya négyszög alakú 18x9 m-es terület, melyet egy legalább 1,5 m széles kifutó vesz körül minden oldalon. A középvonal tengelye osztja a játékpályát két egyenlő 9x9 m-es játékmezőre, mindazonáltal a vonal teljes szélessége egyformán mindkét játékmező részének tekintendő. Ez a vonal a háló alatt oldalvonaltól oldalvonalig terjed. A játékterület felszíne füves.

A JÁTÉKTERÜLET VONALAI

A játékterületet két oldal- két alap- és egy középvonal határolja, amelyeket 5 cm széles szalag jelzi.

A HÁLÓ ÉS A HÁLÓTARTÓ OSZLOPOK

A középvonal felett merőlegesen háló van kifeszítve. Felső szintjének magassága 2,2 m. A háló 1 m széles és 10 m hosszú (az oldalszalagokon kívül 50 cm-es túlnyúlással), fehér színű. A hálót két, az oldalvonalaktól 1 m távolságban rögzített oszlop tartja. Magasságuk kb. 2,5 m.

A LABDA JELLEMZŐI

A labdának gömb alakúnak, hajlékony bőrből készült külsővel, gumiból készült belsővel.

Színe egyszínű és világos. Kerülete 65-67 cm, és súlya 260-280 gramm.

A CSAPATOK ÖSSZETÉTELE

A csapat legalább 6, legfeljebb 10 játékosból (6 férfi és 4 hölgy) és 1 edzőből állhat. A mérkőzéseken egyszerre 6 fő lehet a pályán, közülük legalább 2 hölgynek kell szerepelnie . Minden csapatnak meg kell neveznie egy csapatkapitányt. Csak a jegyzőkönyvbe beírt játékosok léphetnek pályára és játszhatnak a mérkőzésen. Miután a csapatkapitány és az edző aláírta a jegyzőkönyvet, a csapat összetétele már nem változtatható meg. A csapat játékosainak azonos színű mezben kell játszaniuk. Tilos olyan tárgyakat viselni, amelyek sérülést okozhatnak, vagy amelyek egy játékosnak nem megengedett előnyt biztosítanak. A játékosok saját felelősségükre viselhetnek szemüveget vagy kontaktlencsét.

PONT SZERZÉSE, JÁTSZMA ÉS MÉRKŐZÉS GYŐZTESE

Pont: Egy csapat pontot szerez, ha sikeresen az ellenfél térfelén a talajra juttatja a labdát vagy az ellenfél hibát követ el. Minden megnyert labdamenet után, a labdamenetet nyerő csapat kap egy pontot.

A megnyert labdamenet következményei: A labdamenet a nyitóérintés és a labda játékon kívülre kerülése között történt játékakciók sorozata. Ha a nyitó csapat nyerte a labdamenetet, kap egy pontot és folytatja a nyitást, ha a nyitást fogadó csapat nyerte a labdamenetet, kap egy pontot és végrehajtja a következő a nyitást

Játszma megnyerése:

Az a csapat nyer egy játszmát (kivéve a 3. játszmát), amelyik előbb ér el 25 pontot legalább 2 pont előnnyel. 24-24-es egyenlőség esetén addig kell folytatni a játékot, amíg két pont különbséget el nem érnek.(26-24, 27-25, ...).

A mérkőzés megnyerése:

A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik két játszmát nyert. 1-1-es játszmaegyenlőség esetén, a döntő (3.) játszmát 15 pontig, legalább 2 pont különbségig kell játszani.



A mérkőzés menete:

A mérkőzés előtt az első játékvezető elvégzi a sorshúzást, hogy meghatározza az első játszma első nyitását és a térfeleket. Ha döntő játszmára kerül sor, új sorshúzást kell végezni. A sorshúzást a két csapatkapitány jelenlétében kell elvégezni. A sorshúzás nyertese választhatja vagy a nyitás, vagy a nyitásfogadás jogát, vagy a térfelet. Csapatonként mindig 6 játékosnak kell játékban lenni, hárman az első sorban, hárman a hátsó sorban. A csapat kezdő állásrendje meghatározza a forgásrendjét a pályán. A játszma folyamán ezt a rendet mindvégig meg kell tartani. A nyitóérintés után a játékosok elhagyhatják állásrendjüket, saját játékmezőjükben és a kifutóban tetszés szerinti helyet foglalhatnak el. A játékosok állásrendi hibát követnek el, ha abban a pillanatban, amikor a nyitójátékos végrehajtja a nyitóérintést, nincsenek a szabályos állásrendben. A hiba következtében a csapatot labdamenet-vesztéssel kell büntetni.

A forgásrendet a csapatok kezdő állásrendje határozza meg és azt egész játszma alatt a nyitás sorrenddel, valamint a játékosok egymáshoz viszonyított helyzetével követni kell. Ha a fogadó csapat elnyeri a nyitásjogot, játékosai egy forgást végeznek úgy, hogy az óramutató járásával azonos irányban egy állásrendi hellyel előrelépnek.

A JÁTÉK (AKCIÓK):

A labda a nyitó érintés pillanatában kerül játékba, amelyet a játékvezető sípjelével engedélyez.

A labda "bent" van, ha a játékpálya talaját érinti, beleértve a határoló vonalakat is.

A labda "kint" van, ha a labdának az a része, amely érinti a talajt, teljesen kívül van a határoló vonalakon; a játékpályán kívüli tárgyat érint vagy áthalad a háló alatt.

Minden csapatnak saját játékmezejében és légterében kell játszani, a labda ugyanakkor a kifutón kívülről is visszajátszható.

A játék folyamán egy játékos bármilyen érintkezése a labdával labdaérintésnek számít. Minden csapatnak legfeljebb három labdaérintésre van joga (a sáncérintésen kívül), hogy a labdát visszajátssza. Ha ennél többször érintik azt, a csapat "NÉGY ÉRINTÉS" hibát követ el. Egy játékos nem érintheti a labdát kétszer egymás után. Ha két ellenfél hajt végre egyidejű érintést a háló fölött és a labda játékban marad, annak a csapatnak van joga újabb három érintésre, amelyikhez a labda kerül. A labda a test bármely részét érintheti. A labdát nem szabad megfogni és/vagy dobni. Az érintést követően bármelyik irányba elpattanhat.

LABDA A HÁLÓNÁL:

Az ellentérfélbe küldött labdának a háló fölött kell áthaladnia. A háló fölött áthaladó labda érintheti azt. A hálóba került labda megjátszható a három csapatérintésen belül.

Sáncolás közben a sáncoló átnyúlva a háló fölött megérintheti a labdát, feltéve, ha nem avatkozik az ellenfél játékába annak támadó érintése előtt, vagy azzal egyidőben.

A játékos támadóérintése után átnyúlhat kezével a háló fölött feltéve, ha a labdaérintés a saját térfélben történt. Miután a játékos megérintette a labdát, érintheti az oszlopot, a hálót tartó kötelet, feltéve, hogy ezzel nem befolyásolja a játékot.

NYITÁS:

A nyitás során a labdát a nyitó zónában lévő jobb hátsó játékos játékba hozza. Az első valamint a döntő (3.) játszma első nyitását az a csapat végzi, amelyiket a sorshúzás erre kijelölt. A többi játszmát az a csapat kezdi nyitással, amelyik az előző játszmában nem elsőként nyitott.

A játékosoknak a csapat állásrendi lapján rögzített nyitás sorrendjét kell követniük. A játszma első nyitása után a nyitásra jogosult játékos a következők szerint van meghatározva:

Ha a nyitó csapat megnyeri a labdamenetet, az a játékos, aki előzőleg nyitott, újra nyit.

Ha fogadó csapat nyeri a labdamenetet, elnyeri a nyitás jogát és mielőtt nyitna, forog. Az a játékos köteles nyitni, aki a jobb első helyről a jobb hátsó helyre forgott.

A kézből feldobott, vagy elengedett labdát egy kézzel, vagy a kar bármelyik részével kell megütni. A labdát csak egyszer lehet feldobni vagy elengedni. A nyitó érintés pillanatában, vagy a felugorva végrehajtott nyitásnál az elrugaszkodáskor a nyitó játékos nem érintheti sem a pályát (beleértve az alapvonalat is),

A SÁNCOLÁS:

A sáncolás a hálóhoz közel álló játékosoknak az a cselekedete, amellyel az ellentérfélből érkező labdának a háló felső szintjénél magasabban útját állják. Csak az első sor játékosai jogosultak

befejezett sáncban részt venni. A sánc során a játékos kezével és karjával átnyúlhat a háló felett, feltéve, ha ezzel nem akadályozza az ellenfél játékát. Ezért tilos a háló felett átnyúlva megérinteni a labdát, amíg az ellenfél nem hajtotta végre támadóérintését. A sánc érintése nem számít a csapat érintései közé. Következésképpen sáncérintés után a csapatnak még három érintésre van joga ahhoz, hogy visszajátssza a labdát. A sánc utáni első érintést bármelyik játékos végrehajthatja, beleértve azt is, aki a sánc során érintette a labdát. Az ellenfél nyitását sáncolni tilos.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK:

Játszmánként mindegyik csapat legfeljebb egy pihenőidőt (legfeljebb 1 perc) kérhet és három játékoscserére jogosult.

Minden játszma közötti szünet 2 percig tart. Ezen idő alatt kell a térfélcserét végrehajtani.